Van Bogdán Istvánnak egy klassz trilógiája: a Régi magyar históriák, a Régi magyar mesterségek és a Régi magyar mulatságok. A mesterségekkel foglalkozó részben, a borbélynál olvasom ezt az anekdotát, nagyon szép.

Egy nemesúr, Mátyás királyhoz készülvén, Budán betért egy borbélyműhelybe, hogy frissen borotválva léphessen őfelsége elé. Kényelmesen elhelyezkedett az ülőalkalmatosságon, de megdöbbenésében még a szája is tátva maradt, mikor látta, hogy a mester nagyokat köp a szappanra, és az így vert habot keni az arcára. Mikor aztán magához térve kardjával akart a sérelemért elégtételt szerezni, mondván, miféle jöttment embernek nézi őt ez a borbély, a borotválóművész váltig bizonygatta, hogy ő márpedig azonnal felismerte benne a nemesurat, hiszen közönséges alsóbbrendűeknek amúgy egyenesen az arcába köp, és ott keni el a szappant.

Kép: borbélyműhely, XVI. századi fametszet