Az előző, utazással kapcsolatos poszttal kapcsolatosan vetődött föl a kérdés, hogy biztonsági borotvákhoz létezik-e valamilyen utólag megvásárolható védőkupak. Nos, a válaszom az, hogy igen, létezik, de a dolog egy fokkal azért összetettebb egy egyszerű vásárlásnál.
Szériában gyártott (mondjuk fröccsöntött) védőkupak ugyanis valóban nem kapható, de méretre (modellre) egyedileg készült azért készít(tet)hető. Ez a megoldás lassabb is, drágább is, de minőség és stílus tekintetében elég komoly ligában játszunk.
Kezdjük azonban azzal, hogy mire is jó egy védőkupak? Természetesen arra, hogy utazáskor ne kelljen szétszedni a biztonsági borotvát. S hogy miért nem jó szétszedegetni? Azért, mert olyankor egyrészt könnyen sérülhet a penge (amit szárítani vagy törölgetni is kell, hogy visszacsomagoljuk a kis borítékba és visszatuszkoljuk a védelmet adó műanyag dobozba), másrészt pedig elég elterjedt vélemény, hogy a használatba, azaz a készülékbe fogott új penge az adott helyzetben és állásban „bekopik”, és ha forgatjuk, akkor már rosszabb eredményt ad.
Ez a bekopásos dolog minden bizonnyal így is van, de jómagam valóban érezhető, negatív hatását még nem különösebben tapasztaltam. Ha kell, a gyakorlatban én bizony minden skrupulus nélkül kiveszek-elcsomagolok-visszateszek. Ugyanakkor a szét nem szedés roppant kényelmes, rengeteg macerát spórol – főleg kapkodós indulásokkor –, így a kupak isteni jó dolog tud lenni.
Ami a megvalósítást illeti, létezik szerencsére egy igen praktikus műanyag, amelyet kydexnek (kájdeksz) hívnak. Előnye, hogy melegen igen jól alakítható, bonyolultabb formákhoz is kiválóan alkalmazható. A hatvanas években repülőgépek belső tereihez fejlesztették ki, és az akril és a PVC jó tulajdonságait (merevség, alakíthatóság, előnyös mechanikai és kémiai tulajdonságok, ilyen-olyan ellenállóképesség) egyesíti.
Mára már a legkülönbözőbb színekben és vastagságokban kapható, és széles körben alkalmazott, népszerű matéria ott, ahol a bőr valamely objektív vagy szubjektív paraméter miatt esetleg kevéssé praktikus megoldás lenne. Jelesül fegyver- és késtokok igen gyakori anyaga is.
A kések, ezen belül is a Késportál adja a kulcsot a borotvakupakjainkhoz is. Merthogy ott fórum-tagtársunk nekünk croc barátunk, aki az utóbbi pár évben ezen anyag egyik legnagyobb hazai mesterévé gyakorolta föl magát – amúgy teljesen hobbiból, mert egyáltalán nem ez a profilja. Nagyon precízen és finoman dolgozik – amit ezek a borotvakupakok a lehető leglátványosabban bizonyítanak is.
Olyannyira, hogy afféle referenciamunkáknak is fölfoghatók: aki ilyen minőségben ilyet készít, az a kydexről és a kydexszel már mindent tud. croc kupakjai tökéletesen illeszkednek, nagyon szépen kivitelezett munkák és mint a képeken látható, több borotvatípusra is ugyanolyan hatékonysággal tudja elkészíteni őket.
Egy a gond: a borotvakupakok készítésével viszonylag sok a macera. Nagyon pontosan kell, hogy illeszkedjen, kicsike, sok az ilyen-olyan ív, sík és felület, ezt mind melegíteni, formázni, vágni, újramelegíteni, finiselni kell… Roppant aprólékos kézimunkából igényel tehát nem keveset. Ezért aztán logikusan nem is lehet olcsón megcsinálni. Az pedig nem túl vicces, hogy van egy Lordom ezerötért, és csináltatok rá egy kupakot mondjuk kétszer annyiért. Luxustermék, mondhatjuk tehát. Persze van az a borotva, amelyikre akár anyagi, akár érzelmi értéke miatt azért bőven megéri. A döntés a tiéd. Nekem könnyű, nekem már van...
Képek: croc és salmo
Utolsó kommentek