Mi is ez?

Rózsa Edvárd blogja a hagyományos borotválkozásról: pamacsokról, pengékről, borotvakésekről, borotvakészülékekről, szappanokról, krémekről, kövekről, bőrökről, illatokról...

Utolsó kommentek

  • nem várt fordulat: én nem dobom ki, hanem megélezem mától, miután ma került hozzám nagyapám témába vágó szettje. ré... (2017.02.05. 12:12) Te miben gyűjtöd?
  • birkapásztor234: NAgyatádi laktanyában 1986-ban szembesültünk avval, hogy a Pitralont inni is lehet, sőt bozonyos k... (2016.05.24. 22:08) Pitralon – a legenda
  • Alias Freeman: Mi a véleményetek erről a 25000Ft-os beretváról?Megérte? Az "zár" saját fejlesztésü. kepfeltoltes.... (2016.05.04. 22:12) Borotvakések az IWÁ-n
  • lovcsiiii: @pamacs&penge: sziasztok,lehet óriási kérés, de megtudnátok adni Farkas Bertalan elérhetőségét... (2016.01.13. 16:15) Borotvák az űrben
  • Árpád Kajsza: A kétség eloszlatására legjobb a személyes kipróbálás: megtettem,mert a cikk alapján beleszerettem... (2015.11.30. 12:40) Razolution – penge penge hátán
  • Utolsó 20

Rajongók

Címkék

aftershave (12) állvány (1) alpa 378 (1) american crew (1) apollo (1) astra (1) bajusz (3) ball end (1) balzsam (5) barbon (1) barbus (1) bay rum (4) biztonsági (29) bobs razor works (2) bögre (3) böker (1) bond (1) borbély (27) borbélynégyes (1) borbélyoszlop (2) borbélyszék (1) borosta (1) borotva (1) borotvakés (18) borotvakrém (18) borotválkozás (2) borz (5) botanika (1) brit (5) cade (1) captain (1) castle forbes (2) click (1) cobra (1) crabtree & evelyn (1) cseh (1) damaszt (1) de vergulde hand (2) dollarshaveclub (1) double edge (22) dreszmann (1) edény (11) edwin jagger (1) eldobható (6) élező (1) esemény (4) extrasol (1) facebook (1) faggyú (1) fasan (1) fat boy (1) fat handle (1) feather (3) fenés (1) fésű (1) figaró (1) figaro (1) film (5) flaschner (2) floid (2) floris (1) föld napja (1) fotó (8) francia (3) gasztro (1) gél (1) gillette (16) glicerinszappan (2) goldenblog (2) goodfella (1) harris (1) hellókarácsony (2) holland (2) horvát (1) ikea (2) ikon (1) iparművészet (2) ipartörténet (17) iphone (3) irodalom (19) iwa (2) játék (1) jégkorong (1) karácsony (4) kecsketej (1) képzőművészet (3) kézműves (3) kiállítás (1) kiegészítők (4) környezet (2) kozmetikum (31) kult (53) laser (1) la toja (1) lea (1) léber (2) lengyel (2) levendula (1) lime (2) (2) loccitane (1) lord (2) lush (1) madame scodioli (2) magyar (1) mannaszappan (1) master cutlery (1) merkur (2) metropolitan (1) ming shi (1) módszertan (3) monsavon (1) mozi (13) mühle (3) műköszörűs (1) myrsol (1) natúr (6) német (2) nem habzó (2) néprajz (1) női borotválkozás (2) obszidián (1) ökológiai lábnyom (2) olaj (1) olasz (7) old spice (1) olvasztás (1) omega (2) óra (1) osztrák (1) pamacs (11) pamacstartó (3) panatta (1) parker (1) penge (13) pesti borbélyház (1) pino silvestre (1) pitralon (2) plisson (1) pré de provence (1) proraso (3) puma (1) rádió (1) rajzfilm (2) ralon (1) ranger tech (1) razolution (1) reklám (8) rooney (2) royall lyme (1) rozmaring (1) rúdszappan (2) schick (1) shavette (2) simbatec (1) simpson (1) single edge (1) six shooter shaving (1) slant (2) spanyol (3) sport (1) stick (1) suavecito (1) sul filo del rasoio (2) supermax (1) svájci (1) szantál (1) szappan (16) személyiség (9) szintetikus (2) szlovák (1) szolgáltatás (1) tech (2) techmatic (2) technika (4) teszt (33) tetoválás (1) tgn (1) the art of manliness (1) the art of shaving (1) the gentlemens quarter (2) thiers issard (1) történelem (14) travel tech (1) truefitt & hill (2) trumper (2) ultimate comfort (1) űrhajózás (3) usa (5) utazás (7) várostörténet (5) vásár (3) videó (21) vie long (2) vision (1) wars (1) weleda (1) wilkinson (4) wizamet (1) yuma (1) zene (3) zero (1) zeva (1) zsilett (2) Címkefelhő

Szép Ernő: A borbélynál

2013.02.22. 15:47 pamacs&penge

Szép Ernőről egy említés erejéig volt már itt szó, bár az akkor még csak nagyon áttételesen kapcsolódott a témához. Sebaj, majd most. Kiváló hangulatfestés, 1913 januárjából.

Photobucket

A borbélynál ülök, vagy a hogy az önzők mondják; a borbélyomnál. (Az önző úgy érzi, hogy a borbély az övé, csakis és kizárólag az övé, a borbély az üzletét és az isten a borbélyt csupán neki alapította. No de a borbély is azt mondja rólam: a vendégem. Semmise vagyok, semmi más keresnivalóm nincs a földön, semmi rendeltetésem, csak hogy az ő vendége legyek.)

A borbélyomnál ülök. egy elegáns amerikai székben ülök, a melyben nem kell izegni-mozogni; hogy jól elhelyezkedjem, a szék izeg-mozog helyettem, mikor belőle az előző úr felkelvén s a segéd az ülőpárnát megfordítván, beleültem. Különféle rugók és karok mozdulnak meg, ijedt tagjaim egy kicsit tétováznak, azután azon veszem magamat észre, hogy a lábam kényelmesen kinyújtóztattam, a nyakamat hátranyújtottam s a fejem egy kis félholdalakú vörös bársonypárnán nyugszik.

Szemben velem nagy, tiszta tükör, hogy belenézzek, míg borotválnak, s gyönyörködjem arczomban, a mely természetesen a legérdekesebb az egész világon. A tükör alatt keskeny márványpolcz, azon olló, fésű, kefe, hajnyíró-gép, puder, timsó-block, hajviz, Eau de Cologne fecskendő, minden boszorkányszere a borbélyságnak.

A tükörbe nézek, mert muszáj, látom, hogy a segéd a nyakamba dugja a szalvétát, mint a kis gyereknek ebéd előtt, egy félperczig a kisgyerekkorra gondolok, (mintha egy messzi-messzi, eltűnő szánkó csörgőit hallanám) a segéd eközben megkeverte a habot, a képemre felhőzi, egyszerre fehérszakállú aggastyánt csinált a kis gyerekből.

Már érzem a kést is a fülem mellett, a hol a borbélyok a munkát elkezdik, bágyadtan neki eresztem magam ennek a mindennapos kényelmetlen és fölösleges érzésnek. A tükörbe nézek, mert másfelé nem nézhetek, látom magamat, de nem nézem magamat, nem igen szeretek a magam szemébe nézni, mikor így, összejövünk, én meg én, csak panaszkodni tudunk egymásnak s nem tudjuk egymást megvigasztalni. Elmenekülök magam elől a tekintetemmel, s egy úriembert kezdek nézni a tükörben, a ki a hátam megett ül és a kit épen most púdereznek.

Az úriember középkorú, a kezében a „Fliegende Blatter”-t tartja, most felnéz belőle, mert a bajuszát kezdik kikötni. A borbély keményen felkantározza a bajuszkötővel az úriember felső ajkát s a bajuszkötő két szárát ráhúzza az úriember két fülére. Az úriember bajusza eltűnt a sárgás kemény háló alatt, az orr hírtelen megnőtt, az alsó ajak előregöglött, az úriember mereven és kellő regarddal nézi szigorú arczát a tükörben, olyan, a milyenek a régi római szenátorok lehettek.

Az úriember lelankasztja a klasszikus német élczlapot a kezében s átadja magát a fejmosás friss kéjének. A borbély felrázza a karcsú zöld üveget a fejre locsol belőle, míg a másik kezével szaporán borzolgatja az úriember hajzatát, egyszerre vad és rémült karaktert kölcsönözvén az úriember fejének Az úriember lehunyja a szemét, míg a fejmosás tart, talán fél a saját kinézésétől, vagy tán mélyebben és intimebben akarja élvezni e fizikai öröm pillanatait. Vége, a borbély a törülközővel tapogatja az úriember fejét, az úriember kinyitja a szemét, egyet köhög, s előrébb ül a széken, úgy látszik, a mi most jön, az nagyon érdekli. Valóban, a borbély az úriember frizuráját kezdi szerkeszteni. Az úriembernek kevés haja van, fájdalom, a kopaszságra ítélt férfiak közé tartozik, a kik első ifjúságuk után szálankint vesztik el koponyájuk állati és drága ékét.

Isten tudja, hányféle hajszeszt, kenőcsöt használt már, mióta rájött hogy hull a haja. Isten tudja, hányfélekép fésültette a haját ifjúkorától középkoráig, a míg a haja egyre kevesebb lett. Bizonyos, hogy nem nyugodott belé sohasem, s mindennap aggodalmasan és kényesen frizéroztatta magát, megjárta a kopaszodók frizura-iskoláját, hogy hajuk látszatát fentartsák.

Úriember most előrehajol, tanácskozik a borbélylyal, a ki a fésüt nekiszegezte a fejének. Lejjebb, lejjebb, mondja. A borbély odateszi a fésűt. Még lejebb, mondja az úriember. Most jó. Egészen a füle mögött szánt belé a fésű a hajba s áttereli a fej másik oldalára. A bal fülétől a jobb füléig szállítja a hajat, a nyúlt agyról a fej búbjára, borzasztó nézni a barázdát, a kit a fésű szántott. Most jön a kefe, keményen vasalja össze és nyomja a fejbőrre a hajat.

Az úriember összeránczolt homlokkal figyeli ezt a munkát, belé-belészól, a borbély ilyenkor eligazítja a hibákat. Mindig előfehérlik a koponya a haj alól, itt is, ott is, a borbély türelemmel és ambiczióval simít, húzgál, tapaszt, vasal az egy napra készülő frízurán, mintha őrök időkre szóló művön dolgozna. Végre az úriember elhallgat, lehajtja a fejét, forgatja jobbra-balra, úgy látszik, meg van elégedve, haja van, életerős, megnyerő külsejű, fess ember, el fogja csavarni a szép asszonyok fejét. Mi lenne, Istenem, ha most felkelnék innen, odamennék a háta mögé és megint összeborzolnám az úriember haját, a szép, kemény, megfagyott fényes fedőt?

...Megölne.

2 komment

Címkék: kult irodalom borbély

A bejegyzés trackback címe:

https://pamacsespenge.blog.hu/api/trackback/id/tr25098710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GBL 2013.02.22. 16:18:32

"koponyájuk állati és drága éke" – gyönyörű!

Később pedig Ernő bácsi bácsi is átalfésültette a haját : )

gregg71 2013.02.22. 17:06:35

"borbélyomnál", "vendégem", "úriember" - jó olvasni, érezni!