Mi is ez?

Rózsa Edvárd blogja a hagyományos borotválkozásról: pamacsokról, pengékről, borotvakésekről, borotvakészülékekről, szappanokról, krémekről, kövekről, bőrökről, illatokról...

Utolsó kommentek

  • Counter: @GBL: Hát mert a csókai húskombinát terméke volt. Csóka egy település neve. vajdasag.rs/Cs%C3%B3ka (2018.07.22. 14:15) Mit nyomkodsz? Tekerj!
  • nem várt fordulat: én nem dobom ki, hanem megélezem mától, miután ma került hozzám nagyapám témába vágó szettje. ré... (2017.02.05. 12:12) Te miben gyűjtöd?
  • birkapásztor234: NAgyatádi laktanyában 1986-ban szembesültünk avval, hogy a Pitralont inni is lehet, sőt bozonyos k... (2016.05.24. 22:08) Pitralon – a legenda
  • Alias Freeman: Mi a véleményetek erről a 25000Ft-os beretváról?Megérte? Az "zár" saját fejlesztésü. kepfeltoltes.... (2016.05.04. 22:12) Borotvakések az IWÁ-n
  • lovcsiiii: @pamacs&penge: sziasztok,lehet óriási kérés, de megtudnátok adni Farkas Bertalan elérhetőségét... (2016.01.13. 16:15) Borotvák az űrben
  • Utolsó 20

Rajongók

Címkék

aftershave (12) állvány (1) alpa 378 (1) american crew (1) apollo (1) astra (1) bajusz (3) ball end (1) balzsam (5) barbon (1) barbus (1) bay rum (4) biztonsági (29) bobs razor works (2) bögre (3) böker (1) bond (1) borbély (27) borbélynégyes (1) borbélyoszlop (2) borbélyszék (1) borosta (1) borotva (1) borotvakés (18) borotvakrém (18) borotválkozás (2) borz (5) botanika (1) brit (5) cade (1) captain (1) castle forbes (2) click (1) cobra (1) crabtree & evelyn (1) cseh (1) damaszt (1) de vergulde hand (2) dollarshaveclub (1) double edge (22) dreszmann (1) edény (11) edwin jagger (1) eldobható (6) élező (1) esemény (4) extrasol (1) facebook (1) faggyú (1) fasan (1) fat boy (1) fat handle (1) feather (3) fenés (1) fésű (1) figaró (1) figaro (1) film (5) flaschner (2) floid (2) floris (1) föld napja (1) fotó (8) francia (3) gasztro (1) gél (1) gillette (16) glicerinszappan (2) goldenblog (2) goodfella (1) harris (1) hellókarácsony (2) holland (2) horvát (1) ikea (2) ikon (1) iparművészet (2) ipartörténet (17) iphone (3) irodalom (19) iwa (2) játék (1) jégkorong (1) karácsony (4) kecsketej (1) képzőművészet (3) kézműves (3) kiállítás (1) kiegészítők (4) környezet (2) kozmetikum (31) kult (53) laser (1) la toja (1) lea (1) léber (2) lengyel (2) levendula (1) lime (2) (2) loccitane (1) lord (2) lush (1) madame scodioli (2) magyar (1) mannaszappan (1) master cutlery (1) merkur (2) metropolitan (1) ming shi (1) módszertan (3) monsavon (1) mozi (13) mühle (3) műköszörűs (1) myrsol (1) natúr (6) német (2) nem habzó (2) néprajz (1) női borotválkozás (2) obszidián (1) ökológiai lábnyom (2) olaj (1) olasz (7) old spice (1) olvasztás (1) omega (2) óra (1) osztrák (1) pamacs (11) pamacstartó (3) panatta (1) parker (1) penge (13) pesti borbélyház (1) pino silvestre (1) pitralon (2) plisson (1) pré de provence (1) proraso (3) puma (1) rádió (1) rajzfilm (2) ralon (1) ranger tech (1) razolution (1) reklám (8) rooney (2) royall lyme (1) rozmaring (1) rúdszappan (2) schick (1) shavette (2) simbatec (1) simpson (1) single edge (1) six shooter shaving (1) slant (2) spanyol (3) sport (1) stick (1) suavecito (1) sul filo del rasoio (2) supermax (1) svájci (1) szantál (1) szappan (16) személyiség (9) szintetikus (2) szlovák (1) szolgáltatás (1) tech (2) techmatic (2) technika (4) teszt (33) tetoválás (1) tgn (1) the art of manliness (1) the art of shaving (1) the gentlemens quarter (2) thiers issard (1) történelem (14) travel tech (1) truefitt & hill (2) trumper (2) ultimate comfort (1) űrhajózás (3) usa (5) utazás (7) várostörténet (5) vásár (3) videó (21) vie long (2) vision (1) wars (1) weleda (1) wilkinson (4) wizamet (1) yuma (1) zene (3) zero (1) zeva (1) zsilett (2) Címkefelhő

Apám illata

2010.08.27. 13:00 pamacs&penge

 Kákonyi-Opra Erzsébet írására a Regénytáron bukkantam. A szerző kedves engedélyével.

Photobucket

Kis copfos lánykaként gyakran figyeltem, ahogy édesapám borotválkozott. Nem volt ez olyan elkapkodott dolog nála, megadta a módját mindig.
Fiókjából előszedte a Figaro borotvapengét, a lehúzó nyelet – amit ő csak vakarónak hívott – kirakta mellé a borotválkozó pamacsot, a Barbon borotvakrémet és egy rózsaszínűen csillogó követ, amit minden alkalommal használnia kellett, ha megvágta magát. Néha nem volt elég éles a pengéje, akkor az ajtókilincsre akasztott egy zsinóron fityegő valamit, amibe a pengét helyezte és fel-le húzogatva megélezhette. A sparhelt vízmelegítőjéből meleg vizet vett a lavórba, és nekilátott. Ingét levette, mezítelen felsőtesttel állt a tükör elé és a krémet alaposan felhabosította az arcán. Én tenyeremre támasztott fejjel könyököltem és figyeltem. Tudtam, hogy hamarosan kapok egy kis habot az orromra a pamacsról. Figyeltem, ahogy arcának ráncait megfeszíti, néha levegővel pumpálva fel pofazacskóját. A fintorok, amiket csak ilyenkor láttam rajta, nevetésre késztettek. Élveztem a penge alatt sercegve elvágott szőrszálak hangját. Minden lehúzás után meglötykölte a borotvát a vízben, apró habkupacokat hagyva a lavór vizében. Bajszát az idő és a nikotin színezte meg. Csak mutatóban volt a sárgult és ősz szálak közt barna. Kis fekete ollójával formára igazította húsos ajkai felett a bajuszt. Soha nem láttam még képen sem mezítelen arccal. A borotválkozás befejezése mindig egy prüszkölő arcmosás volt. Soha, senkit nem láttam úgy arcot mosni, ahogy ő tette. Két tenyerének élét összefogva merített a lavór vizéből és amint az arcába locsolta, mindjárt bele is fujt a vízbe, amitől - ha elég közel ültem kis székemmel hozzá - még én is kaptam. Azután a kis vérző helyekre nyomta a rózsaszín timsódarabot. Biztosan csípte, de arca sem rezdült. 
Apám egy áprilisi délután megborotválkozott. Azután lefeküdt a kis heverőre a konyhában, egy kis délutáni szunyókálásra. Örökre elszenderült.
Nem várhatta meg, hogy férjhez menjek és nem élte meg unokái születést sem. Pedig megígértem neki, hogy ha egyszer fiam születik, az ő nevét fogja viselni. Mert mindig fájlalta, hogy hat testvérem egyetlen gyermeke sem kapta ezt a nevet.
Hiányzott és ma is hiányzik, de talán mégis velünk van…
 
Két évvel ezután megszületett a nagyobbik fiam.
Első reggel, mikor ketten maradtunk a babával otthon, szépen tisztába tettem őt és kényelmesen elhelyezkedtünk a franciaágy szélén a reggelihez. Anyatejes baba volt, tehát egységben összefonódva ültünk és élveztük ezeket a gyönyörű perceket.
Egyszer csak a szobaajtó kinyílt. Először azt gondoltam, talán a védőnő érkezett, de mivel nem jött be senki, és az ajtó sem tárult fel, nem törődtem vele. Ám valami nagyon furcsa érzés kerített hatalmába és mindjárt Édesapám arca villant fel. Percekig tartott a furcsa érzés, és kicsit meg is dermedtem. Láttam, hogy kisfiam átveszi ezt a feszültséget, elengedte a mellem és rám emelte arcát. Most már egyre biztosabban éreztem apám jelenlétét, és a furcsa félelemszerű dolog is enyhült. Szerettem volna hinni, hogy eljött és megnézte az unokáját. Szerettem volna érezni, amint szokásához híven, homlokon csókol bennünket. Jó lett volna még egyszer érezni érdes tenyerének simítását és kezébe adni gyermekemet. Elszorult a torkom, de megszólaltam: „Ő Gergely, a kis unokád! Emlékszel? Megígértem neked, hogy a neved fogja viselni.”
Nem tudom az óta sem, hogy csupán a képzeletem játéka volt e, de még percekkel ezután is éreztem, mintha nézne. Aztán elmúlt. Csupán a megszokott Barbon borotvahab illata maradt az orromban, szinte egész délelőtt.
Soha többé nem nyílt ki a szobaajtó csak úgy, magától.
 
 
Címkép: Pamacs és penge
 

6 komment

Címkék: kult irodalom figaro barbon

A bejegyzés trackback címe:

https://pamacsespenge.blog.hu/api/trackback/id/tr412195022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Medve11 2010.08.27. 16:19:31

Huh, engem kirázott a hideg. Pozitív értelemben. De talán mindenki ugyanezt érni, akinek már volt ilyesmije...

lilakávé · http://www.nokmozgasban.com/ 2010.08.29. 11:05:39

Az a rózsaszínű kő a timsó volt, ugye? én is emlékszem...
Szép történet.

pamacs&penge · http://pamacsespenge.blog.hu/ 2010.08.29. 12:35:19

@lilakávé: igen, az az... Magyar gyártmány, elvétve lehet még ma is kapni, mondjuk nem túl jó minőségű, de legalább olcsó, 3-400 Ft.

Anna egy ponyvaregény · http://wallybaba.blogspot.com/ 2010.09.04. 03:23:57

Köszönöm! Minden sorból nagyon szép emlékek áradtak. Nagyapát láttam magam előtt, az ő borotválkozós rítusa éppen ilyen volt. Tükör, pamacs, víz, hab, rózsaszín timsó. És én, ahogy ott könyököltem, mert imádtam nézni