Imádom az internetes archívumokat, kiváló dolgokat lehet bennük találni. Íme egy korabeli hirdetés, a Zalai Közlöny egy 1935 júniusi számából.

Az már csak látszik, hogy nyolcvan év alatt semmit sem változott a világ. Az alapelv ugyanaz: a tévében ma ugyanígy ijesztegetnek bennünket a borotválkozás kellemetlenségeivel, mintha azok kötelező velejárók lennének – s persze csak egy márka vagy termék van a világon, amely bennünket mindettől hatékonyan megment. Ugorhatunk is a számadatra. 20000 borotválkozás? Számoljunk csak vissza, hogy is van ez. Természetesen mindennapos borotválkozásra gondoltak, hisz 20000/365=54,8 év, ami – ha mondjuk 18 éves kortól számoljuk a kezdetet – 72 éves élettartamot ad, ez demográfiailag nagyjából rendben is vón. S persze kereskedelmi szempontból a húszezer úgyszintén, hiszen minél több borotvakrémet kell eladni, ugye, ezért csak tessék is mindennap borotválkozni.

Na, nézzük csak meg azt, hogy az én esetemben nagyjából hogy is van ez. Elkezdtem borotválkozni mondjuk szintén 18 évesen. Nálam olyan heti három borotválkozás az átlag, sőt, inkább kéthetente öt. Akkor az 52x2,5=130 borotválkozás egy évben, és ha elélek mondjuk nyolcvanig, akkor 18 évesen kezdve 62x130, azaz 8060 borotválkozással teljesítem a magam kis életét. Hogy mi ebből a tanulság? Semmi, legfeljebb az, hogy ennyivel, a húszezerhez képest ily kevéssel én bizony semmiképp sem vagyok egy kulturember. Megsértődni persze nem fogok, inkább lapozok tovább, és megnézem, mit adott azokban a napokban a Nép Mozgó: Georg O'Brien (a villámlovas), mint Texasz királya! Lendület, izgalom, tempo, romantika, bravur. Hát nem szép?