A férfiaknak szánt kozmetikumokban a szantál az egyik legklasszikusabb illatkomponens. Jellegzetesen fanyar, fás illata a cédrus mellett örökzöld slágerré teszi, de sok márka használja nem csak összetevőként, hanem dedikáltan, szinte kötelező gyakorlatként készít szantálos szappant, krémet, arcszeszeket. A nagy angol brandeknél pedig valószínűleg még bűnnek is számítana, ha nem tartanának ilyet a kínálatukban. Naná, hisz övék volt India, és az igazi, a jó szantál még ma is leginkább onnan jön.

A szantálfa Indiában, Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán déli térségében elterjedt, félparazita fa, van vagy tíz alfaja, és gyökere és fája is illatos olajat tartalmaz. Világos, sárgás színű, a kézművesiparban is népszerű, használják faragásokhoz, ajándéktárgyakhoz. Olaját és porát illatuk és jótékony hatásaik miatt évezredek óta használják úgy szakrális célokra, mint illatosításra és gyógyításra, eszenciális olaja pedig az aromaterápiában is alaparoma. Feldolgozott fája az illatát nem veszti el, hanem évtizedekig megtartja. Van például ez a fönti kis szobrom, amit vagy húsz éve kaptam valahonnan Délkelet-Ázsiából, és még mindig lekapom néha a polcról, hogy az alját megszagolgassam. Nemrég pedig Myanmarban (Burma) jártam, és egy piacon vagy tíz méterről kiszagoltam, hogy valamelyik árus szantálfa-faragásokat kínál – így is volt.

A szantállal már a korai ókorban összevissza kereskedtek, kellett füstölőhöz, fáraó-balzsamozáshoz, illatszerekhez, gyógyító elixírekbe – és ki tudja még, mibe. A mi szempontunkból a fehér szantálfa, a Santalum album a legfontosabb. Ebből – azaz a belőle származó olajból – a legjobb minőség a délnyugat-indiai Mysore-ból (magyarul Májszor, Majszur) származik – olyannyira, hogy több gyártó nem is felejti el megemlíteni, hogy nem olcsóbb és gyengébb minőségű ausztrál (India után a legnagyobb termelő), hanem igazi májszori szantált használ. S hogy milyen is ez az illat? Nem könnyű erre válaszolni, hisz a szantál pont olyan alapillat, amit éppen viszonyításokhoz szoktunk használni: tiszta állapotában alapvetően fanyar, fás, hűvös érzetű, mégis telten fűszeres illatot képzeljetek el. Márkánkénti interpretációi aztán jelentős különbségeket mutatnak, természetesen a további összetevők függvényében – a szantál azonban nem  csak többé-kevésbé „fajillat” formájában, hanem illatkompozíció elemeként is viszonylag könnyen azonosítható és kiérezhető. Egyébként pedig nevetni fogtok, de nyers állapotában engem a hajdani lemezárugyári játékok belsejének nagyon jellegzetes illatára emlékeztet. (A csodálatos, ezüstszínű, lendkerekes Jaguár beugrik valakinek?)

Íme néhány, általam próbált szantálos borotvakozmetikum jellemzése – a sort persze nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni, de egyrészt jómagam annyira azért nem szeretem, hogy túl sokfélét vegyek belőlük, másrészt erre értelemszerűen az isten pénze sem lenne elég – harmadrészt pedig várom a kommentjeiteket is, ki mit próbált már.

Geo. F. Trumper Sandalwood Skin Food

Ezt az illatcsaládot a Trumper a királynő aranyjubileumára, 2002-ben hozta ki, és úgy jellemzi, mint a cég történetének (ami ugye van vagy százharminc év) legérzékibb illatát. Érdekes megoldás: hogy lehet a hűvös szantálból olyan vastag, meleg, krémes-édes illatot összehozni, hogy az épp a szantál miatt nem lesz teljesen geil. A fát erőteljes citrus- (lime) vonal támogatja, a legjobb jelző rá a vad bujaság. Ha a csajodat várod sokat ígérő, gyertyafényes estére, telitalálat. (A bőrön egyébként pedig ugyanúgy „működik”, mint a többi Trumper-féle Skin Food, azaz a rózsás, a lime-os és az illatmentes: kellemes, kiadós, vastagon krémes bőrápoló, jellegzetesen magas viszkozitással, ami miatt azért szokni, szeretni kell. Száraz bőrre vagy télen kiváló.)

D. R. Harris Sandalwood After Shave

Na, ez már jóval igazibb (érstd: tisztább) szantálillat, közel áll ahhoz, amit a kis szobromon érezni. A gyártó ezt némi dicsekvéssel alá is támasztja, merthogy ezt írja róla: Igen férfias illat, amely a szantálfa jellegzetes aromájából, s nem pedig annak kereskedelemben általánosan kapható szintetikus változatából készül. (Az aftersév egyébként az olajosabb érzetű fajtából való: estig érezni a „védőréteget”, de ez nem valamiféle zsíros, hanem egy kellemes, afféle „valami óv” érzet – viszont a felvitel után kezet kell mosni. Szintén inkább télre való.)

Truefitt & Hill Trafalgar Shaving Cream, After Shave Balm és Cologne

A borotvakrém kellemesen, elengánsan szantálos, de az igaziból (lásd megint: faszobor), némi citrussal. A balzsamban már egy csöppet erősebb a citrus (abból is a citromhéjas vonulat), de ugyanaz az elegáns szantál azért még bőven ott van. A citrus oldja ugyan a szantál hűvös, maszkulin fanyarságát, ad mellé egy kis kerekséget, melegséget, de messze nem a Trumpernél tapasztalható édességgel. A kölni az előző kettőhöz képest már megint kissé más világ. Citrusnak gyakorlatilag már nyoma sincs, a szantál mellé viszont azonos arányban csatlakozik be a cédrus, némi keleti fűszerességgel a háttérben. Nagyon hangulatos illat, nem tolakodó vagy hivalkodó, inkább kifejezetten elegáns. Ha járt már valaki olyan asztalosműhelyben, ahol csak cédrussal és -ból dolgoznak, és tetszett neki az illat, akkor az jó eséllyel a Trafalgar kölnijét is szeretni fogja. Szantálkedvelőknek pedig továbbra is kötelező kűr.