Van nekünk ugyebár egy fórumunk is: A borotválkozás jóbarát. Ezzel kapcsolatos most a büszkeségem.

Igazából semmi különös, csak egyrészt amúgy is találtam egy jó fotót, Donald O'Connor amerikai színészről, másrészt épp külföldön vagyok, és csak ennyire fussa. I'll be back.

 Van Bogdán Istvánnak egy klassz trilógiája: a Régi magyar históriák, a Régi magyar mesterségek és a Régi magyar mulatságok. A mesterségekkel foglalkozó részben, a borbélynál olvasom ezt az anekdotát, nagyon szép.

 Annyit mondok: nagy dolgok vannak készülőben.

 Na, a Weleda után most aztán végképp adunk a természetességnek, mert nem akármilyen borotvakozmetikum tesztje következik: kecsketejes borotvaszappané, holt-tengeri iszappal, Chiarától.

 Nemrég azt írtam, hogy mutassatok akár csak egy hagyományosborotválkozós-reklámot is. Ne fáradjatok, majd mutatok én nektek – mert van ám azért ilyen is!

 Apró irodalommorzsa hétvégére. Martialis egy témánkba vágó epigrammája, Kosztolányi Dezső fordításában: A lassú (más változatban: A „jó”...) borbély.

 Illatát tekintve a Weleda az egyik legmegosztóbb borotvakozmetikum. Csakúgy, mint italok között a címben említett nedű. Nekem mondjuk nincs ilyen gondom – én aztán mindkettőt szeretem.