Egy kis irodalom vasárnapra – tudjátok: táplálék, szellem, lélek...
Weöres Sándor: Fabula
Karinthy Gábor zsilettpengét kér kölcsön Kosztolányi Ádámtól.
– Odakölcsönzöm, ha okvetlenül kell – mondja Kosztolányi Ádám –, de nem szívesen: mert a te arcod egyáltalán nem tetszik nekem. Semmi kedvem hozzá, hogy olyan pengét használjak majd, ami a te kellemetlen ábrázatodon szántott. Ezért, mielőtt visszaadnád, előbb áztasd forró vízben. Aztán mosd meg alkoholban. Aztán fürdesd szublimátban. Aztán dobd el.
Tanulság. Ugyanez vonatkozik a lelkiéletre is. Mielőtt gondolatvilágodat visszaadnád annak, akitől kaptad; vagyis, mielőtt szétárasztanád abban a szövevényben, ahonnan származik: előbb mosd meg forró vízben. Aztán alkoholban. Aztán szublimátban. Aztán dobd el.
[1947?]
(Weöres Sándor - Egybegyűjtött művek - Egybegyűjtött prózai írások, Helikon)
Utolsó kommentek